A konstruktív ellenzéki &#8211 - Under Pressure,Freddy Mercury,David Bowie,Kóka Johhny,Szabad Demokraták Szövetségével,Horn Gyufa,Bayer Zsoca,Budapesttől Drávapiskiig,Persze Önök,Horn Gábor,Tehát Horn,Lisszaboni Szerződésre,Ezzel Magyarország,Európai Porta, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A konstruktív ellenzéki –

2008-04-26 21:45:04, szombat

	A konstruktív ellenzéki - avagy az új kirakatember megint elszólta magát 2008.04.26. Nagyon nem megy mostanában ennek a Gabi gyereknek. Mióta ő az új kirakatember, az elnökválasztási botrány két főszereplőjét leszámítva, a média széles nyilvánossága előtt mást nemigen hallunk megszólalni. Sőt! Akad olyan ,,liberális" prominens is, akitől az utána loholó riporternek meg kell kérdeznie, hogy ,,Kuncze úr, hallotta a kérdést?". Hiába, no, így múlik el a világ dicsősége. Under Pressure. Emlékeznek rá? Volt egy ilyen Queen szám. Freddy Mercury és David Bowie remekelt benne közösen. Szerény angol tudásom szerint valami olyasmit jelent, hogy ,,nyomás alatt". De fellapozva a szótárat két másik jelentést is kidob, aszongya, hogy ,,kényszer" és ,,szorítás". Mit mondjak, rendkívül találó. No, nem azért, hogy a saját glóriámat fényezzem, de az a kommunikációs folyamat azért rendkívül beszédes, amin ez a szeretve tisztelt Gábor gyerek keresztülment és keresztülmegy az utóbbi időben. Emlékeznek még? Először volt az ominózus ,,elküldés melegebb éghajlatra" című szerencsétlen el- vagy beszólás a média széles nyilvánossága előtt. Ez a momentum egyúttal jelzésértékű is volt a tekintetben, hogy a kívülálló előtt egy rövidke pillanatra fellebbent a ,,holló a hollónak adandó alkalommal bizony mégis csak kivájja a szemét, mégpedig rendkívül nagy élvezettel" című, a haszonelven alapuló és kizárólag a profitmaximalizálást szem előtt tartó sajátos neoliberális viselkedéskultúra. Ennek lényege rendkívül egyszerű. Azonnal döngöld bele a másikat a betonba, mihelyst alkalmad nyílik rá, és abból hasznod származik! Márpedig származik, hiszen az már önmagában pozitív szaldóval zárul, ha akár egyetlen potenciális vetélytársadat is - viszonylag csekély ráfordítással - el tudod takarítani a hatalom felé vezető rögös útból. Ilyen, viszonylag csekély erőfeszítés volt az 1ügyű ígérgető, Kóka Johhny részéről az a kipillantás, amivel elégedett vigyor kíséretében nyugtázta a Hír Televízió kamerájának jelenlétét a kellő pillanatban. Szólhatott volna ennek a szerencsétlennek, de nem szólt. Van ilyen. A végeredményt mindenki ismeri. De ha már lúd, legyen kövér! E helyütt is értekeztünk már arról, hogy tulajdonképpen kár is a drága időt és energiát arra pazarolni, hogy most akkor egy újabb szerencsétlen freudi elszólásnak lehettünk szem- és fültanúi, vagy tényleg ez a hivatalos SZDSZ-es álláspont, miszerint Qrvaország, valamint annak összes lakója tényleg le van sajnálva, mégpedig a lehető legnagyobb ívben, egy, és csak egyetlen egy számít, mi a rossebb fog történni a Szabad Demokraták Szövetségével. És higgyük el, tényleg ez a legfontosabb, mert ezt nagyon őszintén mondta ez a Gábor gyerek. No, mármost egy ilyen őszinteségi rohamot követően magam hajlok arra, hogy ez nem csupán a tisztelet és a kegyelet lerovása a hajdani nagyszerű bécsi lélekkurkász emléke előtt, hanem ezek bizony tényleg, komolyan így gondolkodnak, ennek az önző kisszerűségnek a meggyőződéses hívei. Mit kérdeznek? Hogy ez összeegyeztethetetlen a felelős politikusról, ne adj' Isten az államférfiről bennünk nagy naivan kialakult képről? Na és? - mondaná erre hatalmas méretű közönnyel vállát vonogatva Gáborunk névrokona, a Horn Gyufa magyar termék, hajdan szebb napokat látott névadója, az egykori vaskoronás kis-nagy ember. Mondjuk azért ennek a kijelentésnek a fényében, mármint, hogy az SZDSZ sorsa minden egyéb mást megelőz ebben a koalíciós partner fő hallja kendje szerint qrvának, nyüvesnek, tetvesnek, meg a még jó ég tudja minek tartott kis országban, azért rávilágít még valamire. Ezen a ponton fel kell tennünk magunknak a kérdést, ez vajon mindig így volt szabad demokratámék köreiben? Gondolom mindannyian sejtjük, hogy a válasz, igenlő. Tegnap este a Korrektúra adásában valamelyik zsurnaliszta - ha jól emlékszem tán éppen Bayer Zsoca - nagyon találóan, gyakorlatilag egy mondatban felvázolta ennek a hajdan szebb napokat látott, kifelé pártként prezentáló haszonelvű politikai és gazdasági tömörülésnek a pályaívét, mely valahogy így hangzott: Budapesttől Drávapiskiig. Azért ez is önmagáért beszél. Ez is jelzésértékű. Az egykori elitista, fővárosi belvárosi párt végjátékában, az utolsókat rúgva a nép egyszerű gyermeke, a Magyarország legelmaradottabb térségéből érkező ormánsági jöttment adja az utolsó pofont. Végül azért csak helyére kerülnek a dolgok, nem igaz? Úgy tűnik a roppant barbár hadak megékeztek, kezít csókolom! (Hiába, no, Isten nem bottal ver!) Ugyanakkor ezen a ponton azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy ennyi hazudozás, ámítás, valamint a nemzet nyakán vérszívó dögként történő élősködés és pénzkiszivattyúzás immáron évtizedes múltra visszatekintő keserű időszaka után, vajon nem hazudtak-e nekünk már a pártjuk nevét illetően is? Szabadok ezek az emberek? Bizonyos értelemben igen, bizonyos értelemben meg nem. Mammon rabjai ők. A pénz és a hatalom utáni vágy megszállottjai, akárcsak - egyelőre még papíron - nagyobbik koalíciós partnerük, a posztkommunisták. Persze Önök most mondhatják azt, hogy de hát szabad madaramék kilépnek a koalícióból, ezzel lemondanak a hatalomról is. De mekkorát tévednek! Befészkelték ők már magukat jó előre a gazdaság, a kultúra, de talán, ami a legfontosabb, a média kulcspozícióiba. Valamint frontális támadást indítottak a nagy pénzelosztó-helyek feletti diszponálás megszerzéséért. Bárhová nyúlunk, bárhová nézünk, ők ott vannak. Mozdulni sem lehet nélkülük! Már mindent széthordtak, szétloptak, minek maradnának tovább? Különben is, ami az egyszerű tévénézőhöz, újságolvasóhoz eljut, az csak a fecsegő felszín, az igazán lényegi momentumokról továbbra is hallgat a mély. Azokról csak akkor szerezhetünk tudomást, amikor már évek, évtizedek teltek el, vagy az érintettek közül már nincs mindenki az élők sorában, nehogy a teljes igazságot valaha is megtudhassák a kívülállók. Még véletlenül se fordulhasson elő, hogy a történések összes változatát megismerhessük. De térjünk még vissza néhány gondolat erejéig az SZDSZ nevéhez. Vajon demokraták ezek az emberek? Hát... A kérdés megválaszolását az Olvasóra bízom. Tudom, hogy elsőre ez látszik a legkönnyebb menekülési útvonalnak számomra, majd az Olvasó eltöpreng rajta, osztán jut, amire jut. De mégsem. Manapság ugyanis a különböző médiumok által annyira elhülyítettek az emberek, annyira megtévesztettek és manipuláltak, annyira különböző a toleranciaküszöb, sok esetben pedig annyira dívik a manipuláció általam legveszélyesebbnek tartott formája, az ún. tekintélyelvű manipuláció, hogy e kérdés megválaszolását a magam részéről inkább a tisztelt Olvasóra bíznám. Szerintem egyébként nem azok. Nem demokraták, de még csak nem is liberálisok. Nem, mert a demokrácia és a liberalizmus náluk csak odáig terjed, amiről ők aszongyák, hogy az. A párt nevében maximum a szövetség stimmel, de amint azt Horn nagy nyilvánosság - és a csalással megválasztott Kóka Johhny - előtt elkövetett balfaszkodásának köszönhetően láthattuk, az sem a végletekig. De megyünk tovább! Ha mindezek után Önök most azt gondolják, hogy ennyi fiaskó már épp elég volt, tanult belőle ez a Gábor gyerek, különben is, süllyed a hajó, a patkányok kétségbeesetten menekülnek a fedélzetről, próbálnak valami kiutat találni, hogy ne kelljen a nagy hideg semmibe ugrani, mert az a biztos halál (lásd: felügyelő-bizottsági elnökséget vállalok a jól fizető lakópark építő bizniszben), nos, hát akkor nagyon tévednek, újdonsült kirakatemberünk megint elszólta magát. No, ez nem olyan eget rengető és botrányos, mint az előbbiekben tárgyalt két eset, de erről is elmondható, hogy önmagáért beszél és jelzésértékű. Igaz, nem biztos, hogy mindenki veszi ezt a jelzést. Az egyik reggeli beszélgetős műsorban Horn Gábor arról beszélt, hogy senki sem vállalt eddig konstruktív ellenzéki szerepet Magyarországon. Nem tehetek róla, Hölgyeim és Uraim, de megint a kétségek gyötörnek e mondat hallatán. Mert miről is van szó? Az első, ami rögtön az eszembe jutott, hogy ők sem! Emlékszünk még ugye? Kicsikét régen volt, de bizony 1998 és 2002 között az SZDSZ a szegfűmintás utódpárttal együtt ellenzékben volt. Tehát Horn kijelentése szerint ők sem konstruktívként ellenzékként tengették akkoriban munkás hétköznapjaikat. No, mármost ha akkor nem így tették, most ugyan miért tennék másként? Azért, mert most nem a narancsos párt dirigál? Ha meg mindenre szemrebbenés nélkül azonnal áldásukat adják, ebből már kaphattunk némi ízelítőt, akkor meg mitől ellenzékiek? Tudják, érdekes ez az egész. Erre a ,,kisebbségi kormányzás" nevű projektre emlékeztet. Nézzék meg a nyilatkozó szocialistákat. Jó, persze, a hatalmat semmiképpen sem akarják kiadni a kezükből egy pillanatra sem, mer' akkó' azonnal visszagyün a zOrbán, és akkó' vége mindennek! De van itt még valami, ami mellett megint nem mehetünk el szó nélkül! Az eddig nyilatkozók közül szinte mindenki arról beszélt, hogy hát milyen frankón fog működni a kisebbségi kormányzás. Meg, hogy - és ez aztán a legnagyszerűbb, és egyben persze a legostobább hivatkozási alap -, számos példa akad a kisebbségi kormányzásra. HOL?????? Európában, meg a világ más részein! De nem itt! Soha, senki nem próbálkozott még kisebbségi kormányzással, mióta meg volt a módszerváltás. Senkinek nincs benne gyakorlata. Arról nem is beszélve, hogy eddig a ,,szent" stabilitás oltárán lepaktumozott politikai osztályunk gyakorlatilag fel- és beáldozott mindent és mindenkit, még a központi népsanyargatást is felvállalva, mondjuk a Bokros-csomag idején. Ha a kisebbségi kormányzásnál tartani lehet valamitől, hát pont attól, hogy nem valami stabil. Hazudnak ebben is? A kamerák felé megy a magabiztosság, mintha évtizedes, mit évtizedes, évszázados gyakorlatuk lenne a kisebbségi kormányzásnak hívott valamiben, közben még egyikőjük sem csinálta, soha a büdös életben! Vegyük már észre, hogy itt ismét a bolondját járatják velünk. Ráadásul, hogy tetézzük a bajt, a politikai osztályon kívül már mindenki az előrehozott választások után áhítozik. A magam részéről egyébként nem is igazán értem, miért nem mennek bele a kormánypártok az össznépi voksolás újbóli kiírásába. Nagy változás nem történne úgyse. Tökig legatyásították az országot, kínlódhat jó darabig a Fidesz, amíg valami látható jelét produkálja a javulásnak. Hogy ebbéli tevékenysége közepette mennyit veszít majd a népszerűségéből az egykori kollégiumi szobatársakból verbuválódott konglomerátum, azt ma még nem tudhatjuk. Én már csak azért sem aggódnék a MASZOP helyében, mert a ma legnagyobb ellenzéki pártként funkcionáló ellenlábas szekértábor is zokszó nélkül igazodott a központi zsinórmértékhez, azaz áldását adta a Francisco részéről biankóban (azaz látatlanban!!!) aláfirkantott Lisszaboni Szerződésre. Ezzel Magyarország, gyakorlatilag minden mérvadó kérdésben lemondott szuverenitásáról, úgyis mondhatnánk, megszűntünk létezni. Ledegradálódtunk a nagyságos és fényességes Európai Porta egyik tartományává. Úgy tűnik, ez a nép elfelejtett szabadon élni. Talán ma már nem is akar. Az évszázadok alatt megszokta, hogy felülről valaki mindig megmondja neki mit, s hogyan. És valóban, a sors a legironikusabb, hiszen egy olyan gazdasági és politikai tömörülés vallja magát már nevében is szabadnak és demokratának - a másik pernahajder meg szociálisan érzékenynek -, mely egy egész nemzetet tart (szellemi) rabságban és elnyomásban. Most meg egy ezek közül a ,,demokraták" közül győzköd bennünket arról, hogy hát eddig még senki nem próbálkozott ezzel a konstruktív ellenzékiségnek nevezett dologgal, na de majd most! Na, de majd ők! Eszembe jut a régi sláger egy sora: ,,Jöjj, hazudj valami elfogadhatót!" Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos polgára www.johafigyelunk.hu FÚSZ

0 komment , kategória: Általános

Címkék: toleranciaküszöb, szuverenitásáról, legelmaradottabb, szerencsétlennek, ledegradálódtunk, posztkommunisták, balfaszkodásának, konstruktívként, elnökválasztási, megválaszolását, kétségbeesetten, legatyásították, zsinórmértékhez, kirakatemberünk, kulcspozícióiba, hétköznapjaikat, népsanyargatást, népszerűségéből, megtévesztettek, ellenzékiségnek, magyarországon, legnagyszerűbb, szocialistákat, megszerzéséért, szobatársakból, megszállottjai, újságolvasóhoz, legironikusabb, tulajdonképpen, megismerhessük, magyarországot, vetélytársadat, kisszerűségnek, gyakorlatilag, magabiztosság, kijelentésnek, konstruktív ellenzéki, elnökválasztási botrány, média széles, utána loholó, világ dicsősége, ilyen Queen, saját glóriámat, szeretve tisztelt, utóbbi időben, ominózus „, momentum egyúttal, kívülálló előtt, rövidke pillanatra, hollónak adandó, haszonelven alapuló, hatalom felé, Under Pressure, Freddy Mercury, David Bowie, Kóka Johhny, Szabad Demokraták Szövetségével, Horn Gyufa, Bayer Zsoca, Budapesttől Drávapiskiig, Persze Önök, Horn Gábor, Tehát Horn, Lisszaboni Szerződésre, Ezzel Magyarország, Európai Porta,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]